Kategóriák

Fájdalomcsillapítás

Immunrendszer, belső szervek

Háztartás - otthonápolás

Fogyókúra -diéta -méregtelenítés

Fitness-wellness gépek

Aromaterápia - illóolajok

Személyes higiénia - szépségápolás

Női harmónia

Férfi egészség

Egészséges gyermekek

Kávék, teák, élelmiszerek

TIENS termékek

Ajándék ötletek Hölgyeknek - Uraknak

Sportolóknak - Sportkluboknak

LifeCare termékek

Gépek - készülékek

KIEMELT ajánlatok

Google+

Facebook

Az idegrendszer számára létszükséglet ... újratermelhetők az idegsejtek...

2015.08.27.

Az omega-3 zsírsavak hatása a skizofréniára, és más pszichotikus betegségekre.
Feltételezik, hogy ha túl kicsi az omega-3-zsírsavak mennyisége, ez olyan információfeldolgozási zavarokhoz vezethet, amilyenek a skizofrénia, a bipoláris zavar, a kényszerbetegség, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar és más idegrendszeri betegségek esetén tapasztalhatók.

Hosszabb távon is hatnak az omega-3 zsírsavak a skizofréniára

Az omega-3-zsírsavak esszenciális zsírsavak, azaz az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket, ezért táplálék vagy táplálékkiegészítő formájában kell hozzájuk jutnia, vagy előanyagukhoz, az alfa-linolénsavhoz (LNA). Szervezetünk azonban még az LNA-nak is csak kevesebb, mint egy százalékát tudja DHA-vá alakítani, ezt a zsírsvat tehát mindenképpen kívülről kell bejuttatni.

 

Emberekben a szenzoromotoros kapuzás zavara jellemző tünet számos idegrendszeri betegség, például a skizofrénia vagy figyelemhiányos hiperaktivitás zavar esetében. Ismert, hogy a skizofrénekben alacsonyabb az esszenciális zsírsavak szintje, feltehetően egy olyan örökletes tényező miatt, ami megzavarja ezek anyagcseréjét.

 

 
  • A halolaj csökkentheti a pszichózis kialakulásának kockázatát
  • Omega-3-zsírsavra szüksége van az idegrendszernek

A Melbourne-i Egyetem és a Bécsi Orvosi Egyetem kutatói eredményeiket a Nature Communicationslegújabb számában ismertetik.

A hasadásos elmezavar leggyakoribb megnyilvánulási formái a hallási és látási hallucinációk, paranoid téveszmék. Leggyakrabban serdülő vagy fiatal felnőttkorban alakul ki a betegség, a tünetei hirtelen vagy fokozatosan jelentkezhetnek. A kór a népesség 1 százalékát érinti, ám amennyiben az első fokú rokonság körében van skizofréniás, a betegség kialakulásának valószínűsége más családtagoknál eléri a 10 százalékot.

A genetikai és környezeti okokra egyaránt visszavezethető betegségnek jelenleg nincs gyógyszere, a forgalomban lévő készítményekkel azonban enyhíthetők, vagy akár teljesen meg is szüntethetők a tünetek - olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.

A tudósok régóta kimutatták, hogy a skizofréniás betegek esetében lényegesen csökken a többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 és az omega-6 szintje a sejtmembránokban.

Paul Amminger, a Melbourne-i Egyetem docense által vezetett kutatócsoport 2010-ben számolt be arról, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó készítmények 12 héten át történő adagolásával akár egy évvel is késleltethető a magas rizikójú csoportba tartozó személyeknél a klinikai tünetek kialakulása. A vizsgálatokban 13 és 25 év közötti fiatalok vettek részt, közülük 41-en étrend-kiegészítőt, míg a kontrollcsoport 40 tagja placebót kapott.

A Nature Communications legújabb számában publikált közleményben a készítmény adagolásának távlati hatásáról számolnak be a kutatók, akik csaknem 7 éven át követték nyomon a vizsgálat résztvevőinek a sorsát. Adataik szerint az omega-3 zsírsavakat szedő 41 személy közül csupán 4-nél (9,8 százalék) fejlődtek ki a pszichotikus tünetek, míg a kontrollcsoportban a 40 résztvevő közül 16-nál (40 százalék). A placebót szedőknél ráadásul gyorsabban alakultak ki a betegség szimptómái és magasabb volt egyéb elmekórtani rendellenességek előfordulási gyakorisága is.

"Az omega-3 a vizsgált időszakban szignifikánsan csökkentette a pszichotikus rendellenességek kifejlődésének a rizikóját" - emelik ki a kutatók.

Ugyanakkor rámutatnak, hogy a vizsgálatokat kisszámú résztvevő bevonásával végezték, így a projekt folytatását tervezik, emellett tisztázni kell az alkalmazott terápia hatásmechanizmusát is.

 

A zsíros halakban és algákban megtalálható omega-3-zsírsav védi az állatokat a szenzoros túlterheléstől – írja a Behavioral Neuroscience egyik közleménye. 
Feltételezik, hogy ha túl kicsi az omega-3-zsírsavak mennyisége, ez olyan információfeldolgozási zavarokhoz vezethet, amilyenek a skizofrénia, a bipoláris zavar, a kényszerbetegség, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar és más idegrendszeri betegségek esetén tapasztalhatók.
 
A kutatás, amelyről a Science Daily számolt be, újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a hal az agy eledele. A kutatás fő eredménye annak kimutatása volt, hogy két omega-3-zsírsav – az eikozapentaénsav (EPA) valamint a dokozahexánsav (DHA) – a leghasznosabb az idegrendszer számára, feltehetően azért, mert hozzájárulnak az idegsejtek sejtmembránjának integritásához. Ez ismét alátámasztja, hogy növelni kell táplálékunkban az omega-3-zsírsavak arányát – mondta Norman Salem Jr., a kutatás vezetője.
 
 
A vizsgálat során terhes egerek négy csoportját etették különféleképpen a kutatók: az egerek tápláléka vagy egyáltalán nem tartalmazott omega-3-zsírsavat, illetve a másik három egércsoporté különböző mennyiségű omega-3-zsírsavat tartalmazott. A megszületett utódokat is hasonlóan táplálták, mint az anyákat, majd felnőtt korukban egy egyszerű viselkedéses teszttel vizsgálták idegrendszerük működését.
 
A teszt alapját az alkotja, hogy ha az egerek váratlanul egy hangos hangot hallanak, hátraugranak. Ha azonban az erős hangot egy halkabb előzi meg, akkor a hátraugrás sokkal kevésbé kifejezett. Úgy látszik, hogy a halkabb hang figyelmeztető jelzésként működik, felkészíti az idegrendszert az elkövetkező ingerekre. Ezt az adaptív folyamatot szenzoromotoros kapuzásnak nevezik.
 
Ha az egerek táplálékában megfelelő mennyiségű DHA és EPA volt jelen (de LNA nem), akkor normálisan viselkedtek a teszt során, azaz sokkal nyugodtabban reagáltak az erős hangingerre, ha azt egy halkabb előzte meg. Mindhárom másik egércsoport esetében azonban az egerek már a halk hangra is erősen reagáltak, majdem olyan erősen, mint a hangosra.
 
Ha a DHA hiányzott az egerek szervezetéből, egyértemű volt, hogy az idegrendszer nem tud nyugalmi állapotba kerülni: az állatok folyamatosan izgalmi állapotban voltak, és enyhe ingerekre is túl erősen reagáltak.
 
A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy ha kevés a DHA a táplálékban, akkor az idegrendszer nem tudja megfelelően kezelni az érzékszervi ingereket. Már az agyi DHA-szint kisfokú csökkenése is rontja az agy működését – mondta Salem.
 
A tipikus amerikai étrend jóval gazdagabb omega-6-zsírsavakban, mint omega-3-zsírsavakban. A nagyobb mennyiségű omega-6-zsírsavak és a linolénsav akadályozzák az omega-3-zsírsavak szervezetbe jutását. Kettős átok ül rajtunk: kevés omega-3-, és sok omega-6-zsírsav – jellmezte a helyzetet Salem.
 
(forrás: , medicalonline-MTI)
 
Képesek vagyunk az idegsejteket újratermelni:

 
 
vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Szólj hozzá elsőként!